Óvodatörténet

„A gyereknevelés veszélyes dolog:
ha sikerül, rengeteg küzdelem és
gond az ára ; ha nem sikerül, felülmúlhatatlan fájdalom”

Majdnem két és félezer évvel ezelőtt fogalmazta meg így Démokritosz – az ókor jeles gondolkodója – a nevelők felelősségét. Örökérvényű gondolatok ezek, hiszen mi, a XXI. század pedagógusai nap, mint nap átérezzük a nevelés semmi mással nem pótolható örömeit és nehézségeit. Nem feledkeznek meg erről a felelősségről azok a döntéshozók és irányítók sem, akik a gyermekek intézményes nevelésének feltételrendszerét meghatározzák, törvényeket alkotnak, és akik fenntartóként a rájuk ruházott hatalommal élnek. Sokszor ugyan nehéz eligazodnunk a jogszabályok sűrűjében, de ha ismerjük a múltat, az segíthet megérteni a jelent és legjobb tudásunk szerint felépíteni a jövőt.

Visszatekintés
Az óvodák helye a nemzeti köznevelésben

2011 hazánk közoktatási rendszerében a változások éve volt. Megszületett Magyarországon a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, amely több szempontból újra központosította a magyar iskolák irányítását. Az óvodáknak, iskoláknak, kollégiumoknak a tanítás mellett – azt nem háttérbe szorítva – a nevelést jelölte ki legfontosabb feladatául, és már elnevezésében is magában hordozta az azt a szellemiségét, miszerint az emberformálás segítésére helyezi a hangsúlyt. A törvény – mely napjainkban is irányítja és működteti köznevelési rendszerünket – kimondja, hogy a magyar köznevelés közszolgálat, mely a magyar társadalom hosszútávú fejlődésének lehetőségét teremti meg. Ennek feltételeit és garanciáit az állam biztosítja, ami azt jelenti, hogy gondoskodik az alapfeladatok ellátásáról. Ez alól az óvodák kivételt képeznek. A törvény kimondja, hogy a nevelés-oktatás eszközeivel kívánja megakadályozni a társadalmi elszigetelődést, és elősegíteni a tehetséges gyermekek fejlesztését. „A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.” A neveléssel és oktatással kapcsolatos feladatokat a gyermekek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. A törvény leszögezi, hogy a köznevelés rendszerének alapegységei a szakmai önállósággal rendelkező intézmények. Munkájuk minőségét, demokratikus és jogszerű működésüket törvényi szabályozás és az állami ellenőrzés biztosítja
Az új köznevelési törvényben az óvodai nevelés kiemelt figyelmet kap, ami egyaránt jelentős változást jelent az óvodák és fenntartóik életében:

  • Az esélyegyenlőség javítása érdekében 3 éves kortól – napi 4 órában – kötelezővé teszi az óvodáztatást, de a gyermek, jogos érdekét szem előtt tartva ez alól felmentést kaphat negyedik életévének betöltéséig. Ez a változás ugyanakkor új helyzetbe hozza a fenntartó önkormányzatokat is. Azon 3 éves gyermekek számára ugyanis, akiknek szülei visszatérnének a munkahelyükre, óvodai férőhelyet kell biztosítania a fenntartónak. Ez – szükség esetén – tervezett férőhely-bővítést igényel.
  • Az óvodák nagyobb – ugyanakkor ellenőrzött – szakmai önállóságot nyernek, feladataik, felelősségük bővül, ehhez finanszírozott létszámot rendel a jogszabály, pl. 3 óvodai csoportonként 1 pedagógiai asszisztens alkalmazását.
  • A köznevelési intézményekben lefolytatható ellenőrzések részletes szabályait, a hivatal által szervezett országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések részletes szabályait, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben részt vevő szakértők tevékenysége folytatásának szakmai feltételeit az oktatási miniszter rendeletben állapítja meg.
  • 2012 szeptemberétől az óvodák helyi „nevelési” programja elnevezést a „pedagógiai program” kifejezés veszi át, de a korábbiak alapján ezen túl is az Alapprogram határozza meg az óvodai nevelés alapelveit.
  • A nevelőtestület jogkörei kibővülnek, hiszen a pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai programot, az SZMSZ-t és a házirendet is csak ellenőrzi a fenntartó, nem pedig jóváhagyja. A pedagógiai program, az SZMSZ, és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez azonban, ami a fenntartóra nézve többletköltséget jelent, a fenntartó egyetértése szükséges.
  • A szülők véleményezési jogköre megszűnik, ahhoz azonban továbbra is joguk van, hogy megismerjék a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, és tájékoztatást kapjanak az abban foglaltakról.
  • Az SZMSZ és a házirend nyilvános. A nevelőtestület e jogkörök gyakorlásával az óvoda legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szervévé lép elő.
  • Az alternatív óvodák pedagógiai programjait az Alapprogramban meghatározott struktúráknak megfelelően kell elkészíteni.


A felsoroltakból egyértelműen látszik, hogy a nemzeti köznevelési törvény meghagyta az óvodák szakmai és fenntartói sokszínűségét, lehetőséget adva ezzel a gyermekek egyéni-és életkori sajátosságaihoz igazodó, személyiségüket tiszteletben tartó, helyi sajátosságokra épülő magyar óvodai nevelés folytatására.

Vásárosnaményi Játékország Óvodái
Óvodánk mérföldkövei, az 1970-es évektől napjainkig

Városunk óvodáinak jelenlegi arculata – hazánk valamennyi óvodájához hasonlóan – nehéz, küzdelmekkel teli évek eredményeinek köszönhetően alakult ki. Intézményeink 1976 szeptemberéig a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Igazgatásához tartoztak, és csak ezt követően váltak önálló intézménnyé.
Mivel közigazgatásilag ekkor Jánd és Kisvarsány is a vásárosnaményi Nagyközségi Közös Tanácshoz tartozott, az óvodai ellátás az alábbi épületekben valósult meg:

  • Jókai úti óvoda 1, majd 2 csoportban
  • Táncsics úti óvoda 1 csoportban
  • Alkotmány úti óvoda 3 csoportban
  • Kun Béla úti 2 csoportban
  • Damjanich úti 2 csoportban
  • Jánd Rákóczi út 2 csoportban
  • Kisvarsány Fő út 1 csoportban

Gazdasági és szakmai indokok hatására aztán 1976. szeptember 1-jével a Nagyközségi Közös Tanács létrehozta az Önálló Óvodai Munkáltatói Egységet, mely abban az időben még egyedülállónak számított.
A 70-es évek elejére a bővülő gyermeklétszám miatt szükségessé vált az óvodahálózat bővítése. A meglévő intézmények megtartásával új óvoda építése mellett döntöttek. Megépült, és 1978. október 29-én átvételre került egy szép, 100 kisgyermek nevelését optimálisan biztosító óvoda. Az épület a Bartók Béla utcában nyitotta meg kapuit és központi óvodaként – természetesen a folyamatos bővítés lehetőségeit kihasználva – még napjainkban is biztosítja a gyermekek sokoldalú nevelését.
A rendszerváltásból fakadó új helyzetnek köszönhetően, az 1992/93-as nevelési év újabb változásokat hozott a közoktatásban és óvodánk életében egyaránt. Megújult a Közoktatásról szóló törvény, a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, intézményünk pedig, 33 év után először, új vezető irányítása alatt kezdhette el a szakmai munkát. A nevelőtestület az új, alternatív pedagógiák szabad adaptálásának lehetősége ellenére arra a következtetésre jutott, hogy a divatirányzatok követése helyett egy egységes elvrendszer felállításával az Óvodai Nevelési Programnál marad és az értékek megőrzésén alapuló szakmai fejlődés útját választja.
A nevelőmunka folyamatos fejlesztése érdekében a városi Interspan Faipari Kft-vel közösen létrehozta az „Óvodás Gyermekekért Alapítványt”, megteremtve ezzel annak a lehetőségét, hogy a civil szféra a megváltozott társadalmi helyzetben is törvényesen támogathassa az óvodákat.
1996-ban a gazdasági megszorítások és a gyermeklétszám csökkenése az óvodai intézményt is átszervezésre késztette. A Jókai úti óvoda bezárásra került. A szakmai feladatok terén azonban kulcsfontosságú periódus vette kezdetét. Elindult a helyi programkészítés folyamata melynek bevezetésére, és az ehhez szorosan kapcsolódó új óvodai nevek felvételére 1999. szeptember 1-én került sor.
A 2003/2004-es nevelési évben törvény kötelezett minket nevelési programunk felülvizsgálatára, valamint a Minőségirányítási Program megírására. A törvényben előírtaknak megfelelően megtörtént a program módosítása a fogalmak korrigálása és az önállóan elkészített Minőségirányítási Programmal való összehangolása. Mindkét dokumentumot elismeréssel hagyta jóvá a fenntartó, a helyi nevelési program szakértői véleményezése is igen pozitív volt. Ezzel teljessé vált számunkra az a dokumentumtár, ami a korszerű, minőégi óvodapedagógiai feladatok eredményes ellátását biztosította.
2007 szeptemberétől városunk önkormányzata, valamint Jánd, Kisvarsány, és Olcsva községek önkormányzatai megállapodást kötöttek, melynek értelmében az óvodák fenntartását és működtetését Vásárosnamény Város Önkormányzata végezte, a szakmai munka irányításáért pedig egy személyben az intézményvezető felelt.
Vásárosnamény város óvodai intézményhálózata 2014 júniusáig egy központi és hat tagóvodából állt. Ekkor került sor – az épület teljes amortizációja miatt – az Alkotmány úti Kikelet Óvoda megszüntetésére. Ennek eredményeképpen, 2018 szeptemberéig a központi „Hétszínvirág”, a gergelyugornyai városrész „Aranyablak”, a vitkai városrész „Tündérkert” az olcsvai „Platán”, a jándi „Vadvirág”, valamint a kisvarsányi „Napsugár” Óvoda együtt alkotta a „Vásárosnaményi Játékország Óvodái” intézményt. A 2018/19-es nevelési év kezdetétől a „Vadvirág”, és a „Napsugár” Óvoda, a 2021/22-es nevelési évtől pedig a Platán Óvoda is egyházi fenntartás alá került, ezért azóta, a központi „Hétszínvirág” Óvoda, az „Aranyablak”, valamint a „Tündérkert” tagóvodákkal szoros együttműködésben, közös Pedagógiai Program alapján, végzi a 3-6/7 éves gyermekek sokoldalú óvodai nevelését.

Napjainkban

Fenntartónk és működtetőnk jelenleg Vásárosnamény Város Önkormányzata.
A helyi sajátosságok ellenére, de azokat szem előtt tartva, valamennyi óvodánk szakmai működését a Vásárosnaményi Játékország Óvodáinak „Egyéni képességfejlesztés és néphagyomány-ápolás Egységes szerkezetbe foglalt Pedagógiai program”- ja irányítja.
Programunk az intézmény bemutatása mellett tartalmazza az óvoda helyi nevelési alapelveit, a program cél- és feladatrendszerének bemutatását, óvodai életünk tevékenységformáit. Részletesen feltárja az intézmény kapcsolatrendszerének működését, a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló feladataink körét, valamint ellenőrzési- és értékelési rendszerünk struktúráit.
Tárgyi és személyi feltételeink megfelelnek a törvényi előírásoknak. Óvodáinkban csoportonként két óvónő látja el a szakmai feladatait. Minden csoportban biztosított a szakképzett óvodai dajka, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését pedig „saját” gyógypedagógus, valamint pedagógiai asszisztensek segítik. Egy óvodatitkár, illetve egy műszaki dolgozó teljesíti az intézmény működtetésével járó adminisztratív és technikai feladatokat, megfelelő szakképesítés birtokában. Az intézményben működő két munkaközösség szolgál a szakmai fejlődés biztosítékául, hiszen minden óvodapedagógus tagja valamelyik szerveződésnek. A munkaközösségek éves munkaterv alapján végzik munkájukat, naprakészen követik az óvodapedagógiában végbemenő változásokat, elősegítve ezzel nevelőink folyamatos szakmai megújulását. Óvodánk nyitott, a partneri igényeket és a jogszabályi hátteret szem előtt tartó, gyermekközpontú szemlélettel kívánja céljait megvalósítani.
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet óvodákra vonatkozó paragrafusainak megfelelően kiegészítettük Szervezeti és működési szabályzatunkat, átvizsgáltuk majd kibővítettük mérési rendszerünket, valamint a gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentációnkat.
Minőségirányítási Programunk óvodapedagógusokra vonatkozó részeit, a 2013-ban bevezetett pedagógus életpálya modell intézményi önértékelés, tanfelügyeleti ellenőrzés, minősítő eljárás-és vizsga részei váltották fel. Elindult az intézményi önértékelés folyamata. Megismertük az óvodák számára kiadott Intézményi Önértékelési Kézikönyv tartalmát és ennek megfelelően, felállítottuk Belső Ellenőrzési Csoportunkat, mely ma már Önértékelést Támogató Munkacsoport néven szerepel. Napjainkban is készítjük 5 évre szóló önértékelési programunkat, éves önértékelési tervünket pedig beillesztettük munkatervünkbe.
Az elmúlt évek tapasztalatai, a szülői elégedettségmérések eredményei, a fenntartó és a partnerek részéről kapott pozitív visszajelzések alapján a négy óvoda közös igazgatása szakmai, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt hatékonynak bizonyult. A szakmai autonómia, az összehangolt csapatmunka együttesen garantálja, hogy minden tagintézményben azonos nevelési elvek alapján, hasonló tárgyi feltételek között történjen az óvodai ellátás. A közös helyi-nevelési program szerinti működés biztosítja, hogy a nevelői munka, a helyi sajátosságokhoz igazodva, a gyermekek egyéni fejlődési ütemét szem előtt tartva, a lehető legmagasabb színvonalon valósuljon meg intézményeinkben.